Egyenes szénláncú, négy szénatomos vegyület, amelynek felépítése alapvetően különbözik a többi cukoralkoholétól. Eltérő molekulaszerkezete miatt sajátos fizikai- kémiai és élettani hatással rendelkezik. Kinézetre és ízre nagyon hasonlít a kristálycukorra, de a rá jellemző kellemetlen tulajdonságok nélkül.

Az eritritol szagtalan, nem hidroszkópos fehér kristály vagy por.Vízben a hosszabb láncú cukoralkoholoknál kevésbé oldódik. Oldódáskor a vizes oldat lehűl, ez okozza a hűsítő hatását,ezt a tulajdonságát használják a csokoládéban, és a rágógumiban.

Édesítőereje 60-80%-a a közönséges cukorénak. Íze hűs és édes. 160°C-ig nem veszíti el édes ízét, és nincs utóíze. Jól kombinálható más édesítőszerekkel.

Az eritritol eggyel kevesebb szénatomot tartalmaz mint a többi cukoralkohol,ezért a többi cukoralkohollal ellentétben olyan kicsi molekula, amit már a szervezetünk nem tud tovább bontani.

Az elfogyasztott mennyiség nagy része gyorsan felszívódik a vékonybélben.A felszívódott mennyiségnek több mint 90%-a változatlan formában távozik a szervezetből a vizelettel 24 órán belül, emiatt energiatartalma igen csekély, 20 kcal/100 g.

A vastagbélbe, csak egyszeri nagy mennyiség elfogyasztása után jut, ezért nincsen puffasztó, vagy hashajtó hatása, mint más cukoralkoholoknak.

Savaknak és lúgoknak jól ellenáll. A többi cukoralkoholhoz hasonlóan nem okoz fogszuvasodást, mert a szájban található baktériumok nem tudják feldolgozni. Gátolja a gombaszaporodást, így candida diétások is használhatják.

Nincs hatással az inzulintermelésre, glikémiás indexe nulla, így a cukorbetegek is fogyaszthatják. Szénhidráttartalma 1 g/100 g.

Az eritritet az élelmiszeripar először Japánban kezdte el használni 1990-ben. Az USA-ban 1997 óta, az EU-ban pedig 2006 óta engedélyezett.