Eritritol felhasználása az élelmiszeriparban

Eritritol-ról először egy brit kémikus tett említést John Stenhouse 1848-ban. Eritrit egy cukoralkohol (vagy poliol), melyet élelmiszer-adalékanyagként használunk.

Az eritritolt 1990 óta használják Japánban cukorkák, csokoládék, joghurtok, zselék, lekvárok, italok édesítésére, úgy mint cukor helyettesítőt. Az USA-ban 1997 óta, az EU-ban pedig 2006 óta engedélyezett.

Ipari szinten állítják elő. Az Eritrit növényi cukor, amit vízzel kevernek, majd természetes kultúrákkal erjesztenek, /fermentálnak/ leszűrik, és végül szárítással kristályosítanak.

Az eritrit elsősorban mint cukorhelyettesítő funkcionál, de számos olyan élelmiszer technológiai hatással is rendelkezik, amelyek nem kapcsolatosak édesítő képességével.

Az eritrit növeli az élelmiszerek eltarthatóságát. Édeskés-savanykás, enyhén fűszerezett élelmiszerekben kiváló ízfokozó. Vízmegkötő képessége miatt nedvesítőszerként használják, mivel a kis páratartalom szárító hatását ellensúlyozza. Sűrítőanyagként a viszkozitás beállítására alkalmazható. Savszabályozó anyagként az élelmiszerek pH-értékét stabilizálja. Hatóanyag-hordozóként is alkalmazza az ipar, egyéb adalékanyagok vivőmolekulájaként. Ezeket a hatásokat az élelmiszeripar széles termékskálán kihasználja, az édességektől a tejtermékekig.

eritritol_5.jpg

Az eritrittel készült sütőipari készítmények tovább megőrzik frissességüket, puhábbak maradnak, mint a kontroll termékek. A cukorkákban az eritritnek azt a tulajdonságát használják ki, hogy nem higroszkópos (nem veszi fel a levegő nedvességtartalmát), ezáltal a termék szép fényű, szájban jól olvadó lesz.

Az eritrit gyorsan kristályosodik. Egyes cukorkafélékben, mint karamella- és fondant- féleségekben jól kombinálható a maltittal a kristályosodás irányítása érdekében. Legjobban finomra őrölt vagy por formában használható, de keménycukorkákhoz kristályos vagy szemcsés formában is alkalmas.

Az eritrit egyike a legegészségesebb és a legkisebb kalóriatartalmú cukorhelyettesítőknek. A kristálycukorral közel azonos módon kezelhető. Felhasználása olyan élelmiszerekben ajánlott, amelyekben a cukor kihagyása a receptúrából nem teszi lehetővé a megszokott fizikai tulajdonságú termék előállítását. Ilyenek a csökkentett energiatartalmú, cukormentes készítmények, amelyek népszerűsége egyértelműen növekszik.